(2010. 07.13)

Az alábbi munka elvégzésére kérünk árajánlatokat

A Magyar Közlöny Lap-és Könyvkiadó Kft. (1085. Budapest, Somogyi Béla utca 6.) alatti irodaházának (2245 m²) napi és nagytakarítására. A terület igény szerint 3200 m²-ig bővülhet. A napi takarítást munkanapokon, a nagytakarítást évente egyszer kell elvégezni

A takarítási feladatok tartalma:

  1. IRODAHELYISÉG

   1.1.Naponta/heti 5 alkalommal/elvégezendő feladatok

  • padlóburkolat felseprése, felmosása,
  • helyiségben lévő bútorok, képek, berendezési tárgyak, radiátorok, klímaberendezések portalanítása,
  • hamutartók kiürítése, kimosása,
  • szemetes kosarak kiürítése, kimosása,
  • ajtókról, villanykapcsolókról, belső üvegfelületekről ujjlenyomatok letörlése,
  • pókháló eltávolítása, • szőnyegek porszívózása,
  • csővezetékek tisztítása

  2. SZOCIÁLIS BLOKK, LÉPCSŐHÁZAK, FOLYOSÓK, ALAGSOROK, MELEGÍTŐ ÉS
      TEAKONYHÁK, ÖLTÖZŐ HELYISÉGEK

   2.1. Naponta/heti 5 alkalommal/elvégezendő feladatok

  • padlók vegyszeres tisztítása,
  • WC, piszoár fertőtlenítő tisztítása,
  • mosdó, tükör, csempe vegyszeres tisztítása,
  • zuhanytálcák, szemérem-falak fertőtlenítő tisztítása,
  • ajtók, villanykapcsolók letörlése,
  • küszöbök tisztítása,
  • szemetes kosarak ürítése, tisztítása, szemeteszsákok cseréje,
  • pókhálók eltávolítása,
  • hamutartók kiürítése, típustól függően kimosása (amennyiben a dohányzóhely épületen kívül kerül kijelölésre
    5 méteres körzetben a terület felseprése),
  • berendezési tárgyak, berendezések tisztítása,
  • lábtörlők, szőnyegek porszívózása, tisztítása, folttisztítása,
  • falikarok korlátok, bejárati ajtók portalanítása, tisztítása,
  • felvonószekrények padozatának felmosása, oldal falainak ajtóinak tisztítása.
  • Tisztasági és tisztálkodási eszközök kihelyezése (toalettpapír, kéztörlő, folyékony szappan)

 3. ALAGSOR, PINCE

   3.1. Hetente egyszer

  • bútorok, berendezési tárgyak faliképek, vitrinek portalanítása,
  • radiátorok, klíma-berendezések portalanítása, • pókháló eltávolítása,
  • hamutartók kiürítése, kimosása,
  • szemetes edények kiürítése, szemeteszsákok cseréje,
  • ajtók, villanykapcsolók, üvegfelületek tisztítása,

 Szolgáltató az általános takarítási feladatokon kívül évente 1. alkalommal tavasszal nagytakarítást köteles
 végezni, ami az alábbi feladatokat tartalmazza:
 
  • padlóburkolatok vegyszeres tisztítása, fényezése,
  • kőfelületek vegyszeres tisztítása, fényezése,
  • fajansz edények, csempék vegyszeres tisztítása,
  • berendezési tárgyak, bútorok mozgatása, tisztítása, vegyszeres kezelése
  • ablakok szétszerelése, az üveg felületek, üvegfalak vegyszeres tisztítása
  • ajtók, ajtókeretek, ablakkeretek, ablakrácsok vegyszeres tisztítása,
  • fémtárgyak, fémszerkezetek, fűtőfelületek, csövek vegyszeres tisztítása,
  • mennyezet, lábazat, falak portalanítása, tisztítása,
  • oszlopok, oszlop párkányok, korlátok portalanítása, vegyszeres tisztítása,
  • szőnyegek, szőnyegpadló textíliák gépi vegyszeres tisztítása,
  • nylon és sötétítő függönyök leszedése, vegyszeres tisztítása, felrakása, függönycsipeszek pótlása,
  • szalagfüggönyök tisztítása,
  • villamos szerelvények, világítótestek portalanítása, vegyszeres tisztítása

  Ajánlattételi határidő: 2010.július 26.

  Munkakezdés: 2010. szeptember 15.

  További információk: Bognár Pál 0630/663-3306

(2009. 01. 29)

Ismét elmarasztalták a Magyar Államkincstárt a Complex Webjogtárra kiírt közbeszerzési tenderével kapcsolatosan

Mint arról honlapunk olvasóit korábban már tájékoztattuk, a Magyar Államkincstár a 2007. őszén a Complex Webjogtárra kiírt közbeszerzési tenderével kapcsolatos jogvitát a Fővárosi Bíróság előtt első fokon elvesztette, tekintettel arra, hogy a pályázatának tartalmi részét először még elfogadó Közbeszerzési Döntőbizottság határozatát a bíróság a Közlönykiadó érvei alapján megváltoztatta.

A Közbeszerzési Döntőbizottság 2009. januárjában – korábbi álláspontját megváltoztatva – a bíróság döntése elleni fellebbezését visszavonta és a per megszüntetését kérte.

Erre figyelemmel az említett, 2007. évi tenderrel kapcsolatos vita a Közlönykiadó győzelmével ért véget.

A fentiekben részletezett jogvita még le sem zárult amikor – teljesen érthetetlen módon – 2008. november végén a Magyar Államkincstár az előző kiíráshoz hasonlatosan ismét Complex Webjogtárt akart közbeszerzés útján, tehát „versenyben” beszerezni.

Ebben a helyzetben társaságunk mit tehetett?

Ismét beadvánnyal éltünk a tender törvénysértő voltára hivatkozva a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz. S, ha a Magyar Államkincstár nem is, a Közbeszerzési Döntőbizottság megértette az „idők szavát”, ugyanis – 2009. január 8-án kelt – határozatában a Magyar Államkincstár közbeszerzési kiírásának a Complex Webjogtárra való hivatkozását megsemmisítette.

Rövid időn belül tehát 2 alkalommal is eredményre vezetett a Közlönykiadónak az európai versenysemlegesség oly fontos kritériuma maradéktalan érvényesítése érdekében kifejtett erőfeszítése, vagyis ismét tudatosítani kell: a magyar közbeszerzés rendszerében nem lehet a Complex Webjogtárra hivatkozva más piaci résztvevőket kizárni a versenyből.

Csak az az érthetetlen az egészben, hogy miért volt erre szükség?

(2009. 01. 23)

A Zuglói Lapok tördelése és nyomtatása a Közlönykiadóé

Európai Uniós nyílt közbeszerzési eljárásban megnyerte a Közlönykiadó a Zuglói Lapok – a Budapest-Főváros XIV. kerület Zugló Önkormányzata tulajdonában álló önkormányzati lap – tördelése, nyomdai előkészítése és nyomdai kivitelezése, valamint kapcsolódó nyomdai szolgáltatások feladatainak közel 3 évre (2009. február 2-2011. november 15.) szóló ellátását.

A lap 16 oldalas terjedelemben, 70 000 példányban 2009-ben kéthetente, 2010-2011. évben pedig hetente kerül kiadásra (az önkormányzat költségvetésének függvényében).

A munka értéke - a fenti kiadási feltételek teljesülése esetén -közel 100 millió Ft összegre becsülhető.

(2008. 10. 15)

Bírósági ítélet: nem lehet a Complex Webjogtárra hivatkozva más piaci részvevőket kizárni a versenyből!

Mint ismeretes a Magyar Államkincstár – 2007. őszén – közbeszerzési eljárást indított elektronikus jogszabály-nyilvántartó rendszer beszerzése iránt.

Az ajánlati felhívást úgy fogalmazták meg, hogy a műszaki feltételeket az az ajánlattevő teljesíti, aki a „Complex Webjogtárral egyenértékű” rendszerrel pályázik.

Társaságunk a pályázati kiírás fenti kitétele, egy konkrét termékre való utalás, mint versenykorlátozó rendelkezés visszavonása érdekében a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz fordult, eredménytelenül. Ezt követően éltünk keresettel a Fővárosi Bírósághoz és kértük az említett rendelkezés visszavonását.

A Fővárosi Bíróság, mint közigazgatási bíróság 14.K.30189/2008. számú ítéletében megállapította, hogy a Magyar Államkincstár ajánlati felhívása a Közbeszerzési törvény előírásaiba ütközik, tekintettel arra, hogy a konkrét termékre (Complex Webjogtárra)való utalás „lehetőséget teremt arra, hogy egyes ajánlattevőket az eljárásból kizárjon, vagy más módon indokolatlan és hátrányos, vagy előnyös megkülönböztetésüket eredményezze”.

A Fővárosi Bíróság tehát az említett ügyben elfogadta a Közlönykiadó álláspontját.

Az ítélet még nem jogerős, jogerőre emelkedése esetén a fenti közbeszerzés alapján kötött szerződés semmissé nyilvánítását a polgári bíróságtól lehet kérni.

(2008. 03. 07)

Változott a Közlönykiadó tulajdonosi joggyakorlója

Mint ismeretes az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény értelmében a Közlönykiadó társasági részesedése – 2007. szeptember 25-i hatállyal – a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács tulajdonosi joggyakorlása alá került.

A Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács 2008. február 13-án hozta meg 20/2008. számú Alapítói Határozatát, melyben jóváhagyta a Közlönykiadó 2008. évi adózott eredménytervét.

A Tanács elfogadta a Közlönykiadó – társaságunk által javasolt – új nevét:

A Tanács 5 évi időtartamra – 2008. április 22-ei hatállyal – újraválasztotta dr. Kodela László elnök-vezérigazgatót.

A Tanács – 2008. február 13-tól 2 évi időtartamra – a Felügyelő Bizottság tagjává választotta Száraz Gábort, az MNV Zrt. ügyvezető igazgatóját.

A Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter – 2008. február 18-ai hatállyal 3 évi időtartamra – kinevezte a Közlönykiadó Szerkesztőbizottsága elnökévé dr. Petrétei József egyetemi tanárt, volt igazságügyi minisztert.

A Tanács – 2008. február 13-ai hatállyal 3 évi időtartamra – megbízta dr. Morvai Attilát az MNV Zrt. ügyvezető igazgatóját a Szerkesztőbizottság tagságából eredő feladatok ellátásával.

A Tanács elfogadta a Közlönykiadó módosított Alapító Okiratát.

Pert vesztett a Complex Kft.

Mint ismeretes a Complex Kft. pert indított a célból, hogy a bíróság kötelezze társaságunkat a Magyar Közlöny nyomdai tőpéldányának átadására (ezzel megszüntetve – Complex Kft. állítása szerinti – gazdasági erőfölénnyel való visszaélést).

A perben az alperes a Gazdasági Versenyhivatal, a Közlönykiadó beavatkozó az alperes oldalán.

A Fővárosi Ítélőtábla a 2007. január 23-án tartott tárgyaláson – másodfokon – elutasította a Complex Kft. keresetét.

Az ítélet indokolásában a bíróság kifejtette, hogy a Complex Kft. „nem a nyomdaiparban a nyomtatáshoz használt eszköz (mint „elektronikus tőpéldány”) kiadását, hanem a hivatalos (papír alapú) közlönykiadáshoz szükséges, a jogalkotási folyamat részét képező, annak eredményeként létrejövő, önálló termékformát nem öltő, a Magyar Közlönyben később megjelenő jogi normák fájljainak átadását kérte” elfogadható indok nélkül.

A bíróság megállapította továbbá, hogy a Magyar Közlönnyel kapcsolatos lapkiadás és lapterjesztés egy tekintet alá esik az elektronikus adathordozón való továbbítással, hozzáféréssel.

A másodfokú ítélet jogerős.

Az Új Magyarország című kiadvány terjesztésével kapcsolatban

Az Új Magyarország kiadvány nyomtatásával és terjesztésével kapcsolatban a Miniszterelnöki Hivatal által kiírt tendert több ajánlattevő közül a Magyar Hivatalos Közlönykiadó nyerte meg.

A kiírás értelmében nyomdai munkára részajánlatot tenni nem lehetett, csak a terjesztéssel együtt, erre figyelemmel terjesztő alvállalkozót kellett igénybe venni (amely egy cégünktől teljesen független, önálló társaság).

A nyomdai munkát kifogástalanul, időben elvégeztük, a kiadványt terjesztésre átadtuk.

Arról, hogy a terjesztő cégnél időközben – az üzleti életben egyébként mindennapos – „krach” történt, nem volt tudomásunk.

A vállalkozási szerződésből fakadó következményeket a cégünket jellemző szerződéses fegyelem alapján természetesen vállaljuk és azokat a terjesztővel szemben maradéktalanul érvényesítjük.

A médiában megjelent, cégünket elmarasztaló kommentárokkal nem értünk egyet, mivel azok nem teljes körűen tárták fel az ügyre vonatkozó tényállást és azt sugalmazták, hogy a Közlönykiadó valós teljesítmény nélkül jutott ellenszolgáltatáshoz, amely azonban nem felel meg a valóságnak. A Közlönykiadó a közbeszerzési pályázat alapján kötött szerződés rendelkezései szerint járt el.

Az Új Magyarország című kiadvány második számát több, mint 3 millió példányban a Magyar Posta juttatja el a lakossághoz.

Miniszterelnöki Hivatal kommunikációs tender? Akkor újra nyertes a Közlönykiadó.

A Miniszterelnöki Hivatal a kommunikációs kampányaihoz kapcsolódó nyomdai és terjesztési szolgáltatások beszerzése tárgyában 2007. nyarán nyílt közbeszerzési eljárást indított.

A közbeszerzési eljárás értékelésére a napokban került sor, s ennek alapján a tendert a Magyar Hivatalos Közlönykiadó nyerte, mint az összességében legelőnyösebb ajánlatot benyújtó ajánlattevő. A tenderre összesen 5 pályázó nyújtott be ajánlatot.

Az említett nyomdai és terjesztési szolgáltatások beszerzésére a MeH bruttó 370 millió Ft keretösszeggel rendelkezik, a szerződés 2008. június 30-ig szól.

Újabb három közbeszerzési pályázatot nyert meg a Közlönykiadó

1.
A 2007. februárjában a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Diákközpontja közbeszerzési pályázatot folytatott le a „Műhely” című hírújság nyomdai előállítása tárgyában. Az ajánlatkérő a Magyar Hivatalos Közlönykiadó Kft. ajánlatát minősítette a legelőnyösebbnek.
A szerződés időtartama: 2007.02.16.-2007.12.31.
Megjelenés gyakorisága: 15 lapszám (7000 példány/lapszám)
A vállalkozási szerződés értéke: kb. nettó 4 millió Ft.

2.
A Közbeszerzések Tanácsa pályázatot írt ki a Közbeszerzési Értesítő elektronikus megjelentetésével kapcsolatban szükséges mindazon anyagok adatainak rögzítésére az ajánlatkérő által biztosított adatfelvivő alkalmazás segítségével, amelyek nem az ajánlatkérő informatikai rendszereiben keletkeznek.
Cégünk a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatásra vonatkozó ajánlatot benyújtó ajánlattevőként nyerte meg a pályázatot.
A szerződés értéke (a teljesítési karakterszámtól függően): kb. nettó 40 millió Ft/év.
A határozatlan idejű szerződés 2007.09.01.-től van érvényben.

3.
2007. májusában sikerrel pályáztunk a Budapest XVIII. Kerületi Önkormányzat Hírhozó című önkormányzati lapjának nyomdai előállítására, amely kéthetente (összesen 20 alkalommal) mintegy 35.000 példányban jelenik meg.
A szerződés értéke mintegy nettó 9.100.000 Ft.
A szerződés időtartama: 2007.06.01. – 2008.03.01.

Hírlevél több mint 1 millió példányban

Hírlevelünk legfrissebb számát (Közlöny Klub Hírek 2007/nyár) minden eddiginél több olvasóhoz juttattuk el. A Magyar Közlöny előfizetőin, illetve a Közlöny Klub tagjain kívül - a legfontosabb országos és megyei lapokba behúzott mellékletként - több mint 1 millió újságolvasó kezébe jutottak el a kiadó életével, tevékenységével, termékeivel, újdonságaival kapcsolatos hírek. A hírlevél letölthető itt:
1. oldal >>>
2. oldal >>>
3. oldal >>>
4. oldal >>>

Színes címerrel jelent meg a Magyar Közlöny

A Magyar Köztársaság hivatalos lapja a Magyar Közlöny – a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény 76.§ (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelően és több európai ország példáját is követve - 2007. július 1-jétől színes címerrel jelenik meg.
A másik július 1-jétől bekövetkező változás, hogy a Hivatalos Értesítő – amely a közszférában betölthető álláshirdetéseket, hivatalos közleményeket, ellenőrzési jelentéseket, pályázati felhívásokat és egyéb közérdeklődésre számot tartó információkat, továbbá magánhirdetéseket is tartalmaz – a közel 160 éve, 1848. június 8-án megjelent „Közlöny” c. hivatalos lap hagyományait folytatva – heti egy alkalommal a Magyar Közlönybe szerkesztetten kerül kiadásra.
A Magyar Közlöny előfizetői ezentúl hetenként egy alkalommal megkapják a Hivatalos Értesítőt is, valamint az év hátralevő részében a Hivatalos Értesítő előfizetői az aktuális Magyar Közlöny példányába szerkesztetten vehetik kézhez a Hivatalos Értesítőt.
 

A „Közlöny” kifejezés továbbra is a hivatalos lapoké - a bíróság döntése szerint

Mint ismeretes az Értesítő és Közlönykiadó Kft. képviselője, Iklódi András - még 2006. tavaszán - időszaki lap nyilvántartásba vételét kérte a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumától, Közlöny címen.

A lap nyilvántartásba vétele ellen a Közlönykiadó fellebbezést nyújtott be a miniszterhez, amelyben – egyebek között – kifogásolta, hogy a fenti elnevezés megtévesztésig hasonlít a hivatalos lapokéhoz, ezért a nyilvántartásba vétel megtagadását kérte.

A miniszter kérelmünknek helyt adott, a bejegyzést megtagadta ezért kérelmező bírósághoz fordult. A perben a minisztérium, mint alperes oldalán a Közlönykiadó beavatkozóként részt vett.

A Fővárosi Bíróság – 2007. január 11-i – ítéletében elutasította Iklódi András lapbejegyzési kérelmét; ítéletének indokolásában gyakorlatilag egyetértett a minisztérium és a Közlönykiadó fenti álláspontjával.

Hasonló ítéletet hozott a Fővárosi Bíróság az "Értesítő" c. lap bejegyzési kérelmével kapcsolatban is.

Nyílt levél dr. Kende Péternek a Védtelen igazság című könyv szerzőjének

Dr. Kende Péter a fenti könyv 251-253. oldalán található Semmi közünk hozzá című írásában „foglalkozik” a Fiatalok a Szabadságjogokért társulás és a Magyar Hivatalos Közlönykiadó közötti adatkiadási per cselekményeivel.

A szerző lényegében megismétli a per kapcsán az Élet és Irodalom című lapban megjelenteket és sajnálatos módon át is veszi azt a téves következtetést amire a lap jutott az ügy kapcsán.

Mert hát voltaképpen miről is van szó?

A TASZ kérelmet írt a Közlönykiadó vezetőjének, melyben „közérdekből nyilvános adatok” kiadását kérte a Szerkesztőbizottság tagjainak juttatásáról.

A Közlönykiadó vezetője pedig – az adatvédelmi törvény alapján – válaszolt: személyes adat közlésére nem jogosult, csak az érintett személy hozzájárulásával!

Az egész ügyben a csúsztatás „mindössze” csak annyi, hogy a Közlönykiadót egyesek úgy kívánják beállítani, mintha titkolózna: nem akar adatot kiadni. (Bizonyára sajnálatos egyesek számára, hogy nem tudják meglesni a szomszéd asztalnál ülő munkatárs fizetési adatait.) A kérdés, hogy személyes adat kiadását lehetővé teszi-e a jog, vagy nem. A vonatkozó hatályos magyar jog: a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvény a Legfelsőbb Bíróság döntése szerint ezt nem teszi lehetővé.

Mindenesetre csupán ennyit állított a pert megelőzően fenti válaszlevelében a Közlönykiadó is.

De van itt még egy csúsztatás!

Vajon honnan veszi a szerző, hogy a Közlönykiadó közpénzeket használ? A Közlönykiadó azt is leírta ugyanis a TASZ-nak egy másik levélben, hogy nem… Nem használ közpénzeket. Nem, mert nem kap költségvetési támogatást… Nem, mert nem az adófizetők adójából működik, hanem a cégjog alá tartozó gazdasági társaságként saját üzleti tevékenységéből dolgozik.

Mit lehet itt még tenni?

Egyet biztosan nem! A Magyar Köztársaság hatályos jogának megsértésével eljárni egy ügyben.

Újabb három közbeszerzési pályázaton nyertes a Közlönykiadó

1.
A Csepel Újság nyomdai előkészítő feladatainak ellátása, nyomdai előállítása, hetenkénti megjelentetése és terjesztése 2007-2008. tárgyú nyílt közbeszerzési pályázaton az ajánlatkérő Csepp Tv. Kft. a beérkezett hat ajánlatból a Magyar Hivatalos Közlönykiadó ajánlatát minősítette az összességében legelőnyösebb ajánlatnak.
A Csepel Újság fenti feladatainak ellátásával kapcsolatos vállalkozási szerződés időtartama 2 év (2007. január 1-től 2008. december 31-ig).
A szerződés értéke mintegy nettó 50 millió Ft.

2.
Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal közbeszerzési eljárást folytatott le az adóhatósági adó-megállapításhoz szükséges bevallás nyomtatványok gyártása és szállítása tárgyában. A munka 1. ütemében 600 000 garnitúra előállítása 2007. január 2-ig, a 2. ütemben további 0-200 000 garnitúra elkészítése történik.
Az APEH négy pályázó közül választotta a Közlönykiadó ajánlatát, mint az összességében legelőnyösebbet.
A vállalkozási szerződés értéke kb. nettó 22 millió Ft.

3.
A Budapest XVIII. kerület Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzata közbeszerzési pályázatot írt ki a Városkép című önkormányzati újság nyomdai munkáinak elvégzésére. Az ajánlatkérő hat pályázó közül választotta ki társaságunk ajánlatát, mint a legjobb nyomdai árajánlatot.
A szerződés időtartama 1 év (2007. január 1-től 2007. december 31-ig).
A szerződés értéke kb. nettó 20 millió Ft.

Nyílt levél a Társaság a Szabadságjogokért társuláshoz

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

A Budapesten, 2006. november 3-án kelt „tájékoztatáskérés közérdekből nyilvános adatokról” tárgyú levelükre válaszolva tájékoztatom Önöket, hogy gazdasági társaságunk, amely központi költségvetési támogatásban nem részesül és ennek megfelelően nem az adófizetők pénzéből működik – időközbeni jogszabályváltozás miatt – nem tartozik az Avtv. 19. §-ban meghatározott alanyi körbe.

Korábbi megkeresésükre hasonló tartalmú választ küldtünk az Önök részére.

Ugyanakkor közéleti tevékenységüket méltányolva érdemi tájékoztatást tudok adni arról, hogy a Közlönykiadó Szerkesztőbizottságának tagjai 2005. június 1. óta szerkesztőbizottsági tevékenységükért nem kapnak honoráriumot és egyéb juttatást sem társaságunktól.

Biztosíthatom Önöket továbbá arról, hogy a Közlönykiadó egyrészt támogatja az információszabadság eszméjét és hozzájárul ahhoz, hogy az állampolgárok az Interneten szabadon hozzáférjenek a mindenkori hatályos jogszabályokhoz, azokat szabadon megtekinthessék, letölthessék, akár üzleti célra is felhasználhassák, másrészt a jogbiztonság érdekében lehetőségeihez mérten mindent megtesz azért, hogy az állampolgárok elsősorban a hivatalos és hiteles jogszabályokat kapják meg és azokat alkalmazzák jogviszonyaikra.

Felmerül a kérdés, hogy amikor a Társaság a Szabadságjogokért társulás politikai elfogultsággal vádolja a Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bíróságát és a Magyar Hivatalos Közlönykiadó Kft. jogszerű magatartását kifogásolja, a jogállami követelmények érvényesülését helyteleníti?

Ugyanakkor mi ezt a kérdést tapintatból - a nyilvánosság előtt - nem kívánjuk feltenni és ezért az Élet és Irodalomban megjelent, társaságunkat és a Legfelsőbb Bíróságot dehonesztáló esszéjükre sem kívánunk reagálni.

Amennyiben a hivatalos és hatályos magyar jogszabályok alapján a strasbourgi Európai Emberi Jogi Bíróság előtt sem lennének pernyertesek és képesek lennének felülemelkedni tévedhetetlenségükön, állunk rendelkezésükre a magyar jogszabálykiadás hihetetlenül összetett és egyáltalán nem problémamentes kérdéseinek konzultációjára.

Felelősségteljes társadalmi tevékenységükhöz sikereket kívánok!
 

Budapest. 2006. december 5.
 

                                                                                                                                         Üdvözlettel:

                                                                                                                                         Dr. Kodela László
                                                                                                                                         elnök-vezérigazgató

Alaptalanul perelt a TASZ

Mint ismeretes a Társaság a Szabadságjogokért (a továbbiakban: TASZ) közérdekű adat kiadása iránt peres eljárást kezdeményezett a Közlönykiadó ellen.

A TASZ annak közlését kérte, hogy 2002-2004. években, valamint 2005. első felében a Közlönykiadó Szerkesztőbizottságának tagjai milyen címen és milyen formában kaptak juttatásokat társaságunktól. A Közlönykiadó szerint a kért adatok a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény (a továbbiakban: Avtv.) 2005. június 1-jei módosítása előtt hatályos szabályok értelmében személyes adatnak minősültek, amelyek nem nyilvánosak, így azok kiszolgáltatására nem jogosult.

A perben első fokon a Fővárosi Bíróság előtt a Közlönykiadó nyert, míg másodfokon a Fővárosi Ítélőtábla megváltoztatta az ítéletet.

A Közlönykiadó a másodfokú ítélet ellen felülvizsgálati kérelemmel élt a Legfelsőbb Bírósághoz.

A Legfelsőbb Bíróság Pfv. 21.154/2006. számú ítéletében a Közlönykiadó kérelmének helyt adva a Fővárosi Ítélőtábla jogerős másodfokú ítéletét hatályon kívül helyezte, az elsőfokú Fővárosi Bíróság ítéletét helybenhagyta és elutasította a TASZ keresetét.

A Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy a TASZ kérelme azért nem megalapozott, mert a Közlönykiadó a kért adatokat, mint személyes adatokat kezelte és azok ezt a minőségüket az Avtv. 2005. június 1-jei módosítása után is megőrizték. Erre figyelemmel a jogbiztonság elvébe ütközne az Avtv. módosítás a TASZ és a Fővárosi Ítélőtábla által képviselt olyan értelmezése, amely szerint a jogszabály hatálybalépését követően előterjesztett megismerési kérelem időpontjában hatályos rendelkezések szerint kell megítélni a korábban keletkezett nem nyilvános, személyes adatok körét. A szerződéskötéskor hatályos jogszabályi rendelkezések alapján dönthették el ugyanis a szerződő felek, hogy a személyes adatok védelme mellett polgári jogviszonyt létesítenek-e, vagy sem. E jogviszonyok során keletkezett személyes adatok utóbb nem tehetők nyilvánossá azon az alapon, hogy a későbbi jogszabály módosítás ezeket a személyes adatokat (a jövőre nézve) közérdekből nyilvánosnak minősíti és megismerésüket bárki számára lehetővé teszi.

A Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy a Közlönykiadó már eredetileg is helyesen, a megismerési kérelmet kizáró, visszamenőleges hatály hiányára és a személyes adat védelmére hivatkozva utasította el a TASZ kérelmét.

Elutasította a Complex Kiadó Kft. keresetét a bíróság

Mint ismeretes a Complex Kiadó Jogi és Üzleti Tartalomszolgáltató Kft. (a Wolters Kluwer csoport tagja) kérelmet nyújtott be a Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsához annak megállapítását kérve, hogy a Magyar Hivatalos Közlönykiadó gazdasági erőfölényes helyzetben van, ezért a hatályos jogszabálygyűjtemény elektronikus tőpéldányát a Complex Kiadó Kft., mint versenytárs részére ki kell adnia.

A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa a kérelemnek nem adott helyt, ezért a Complex Kiadó Kft. keresettel fordult a bírósághoz.

A Fővárosi Bíróság – első fokon – elutasította a Complex Kiadó Kft. kérelmét, megállapítva, hogy a Magyar Hivatalos Közlönykiadó nincs gazdasági erőfölényes helyzetben, továbbá nem köteles a hatályos jogszabálygyűjtemény elektronikus tőpéldányát a Complex Kiadó Kft. részére kiadni.

Pavarotti hosszú búcsúja

Immáron csaknem két éve tart Luciano Pavarotti világhírű tenor búcsúja, legalábbis a Magyar Hivatalos Közlönykiadó számára. A Közlönykiadó még 2004. március végén együttműködési szerződést kötött a 2004. április végére meghirdetett Pavarotti búcsúkoncert kapcsán a Music Invest Kft.-vel, melynek képviselője az igazgató: Magonyi Zsolt volt.

A szerződés alapján a Közlönykiadó 5 millió Ft összeget utalt át a Music Invest Kft. részére, amely ennek fejében vállalta, hogy a Közlönykiadót különböző médiákban, meghatározott időkeretben reklámozza. A szerződés meghatározta az elállás feltételeit is.

Mint ismeretes a búcsúkoncert és a Music Invest által ígért reklám akkor elmaradt és elmaradt – azóta is – a Közlönykiadó 5 millió Ft-jának visszafizetése is, noha a kiadó ez irányú követelésének jogosságát a bíróság első és másodfokon megítélte.

A közlönykiadó - mivel a Music Invest Kft nem teljesítette a jogerős ítéletben foglaltakat - végrehajtási eljárást indított követelése megtérülése érdekében.

Elmarasztalta a Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa
a Complex Kiadó Jogi és Üzleti Tartalomszolgáltató Kft.-t,
a Wolters Kluwer csoport tagját

A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa Vj-6/2006/21. számú határozatában megállapította, hogy Complex Kiadó Jogi és Üzleti Tartalomszolgáltató Kft., a Wolters Kluwer csoport tagja „2005-ben fogyasztó megtévesztésre alkalmasan állította, hogy a Complex Jogtár+ terméke a „legteljesebb” és a „hatályos európai jogot” tartalmazza”.

A Versenytanács a Complex Kft. reklámjának a „legteljesebb európai jogi adatbázis” állításával kapcsolatban rögzítette, hogy a közösségi joganyag tekintetében, a fogyasztó keresleti szempontjából helyettesítő termék a piacon az Európai Közösségek Hivatalos Kiadványainak Hivatala által az EUR-Lexen keresztül nyújtott többnyelvű on-line hozzáférés. A két terméket összevetve megállapította, hogy mivel az EUR-Lexen lényegesen több közösségi joganyag található, mint a Complex Jogtár+-on, ezért a „legteljesebb” jelző használata megtévesztő.

A „hatályos európai jog” kitétel kapcsán a Versenytanács megállapította, hogy annak eldöntése, hogy mi minősül hatályos közösségi jognak az EK Bíróság kizárólagos hatáskörébe tartozik, amely kétség esetén eldönti, hogy az adott norma hatályos-e. Továbbá a 2004. május 1-jén hatályos „közösségi vívmányok” Magyarországra is hatályosak, függetlenül attól, hogy az adott jogszabályt tartalmazó különkiadás kötete megjelent-e. Mindezek alapján megválaszolatlan az a kérdés, hogy mi a hatályos közösségi jog, következésképpen az erre való hivatkozás is megtévesztő.

Hetvenmilliót fizet a Magyar Nemzet a Közlönykiadónak

A Fővárosi Bíróság 2.G.40.564./2003/18. számú ítéletében a fenti összeg társaságunk részére történő megfizetésére kötelezte a Nemzet Lap-és Könyvkiadó Kft.-t.

Mint ismeretes a Közlönykiadó és a Nemzet Lap-és Könyvkiadó Kft. között 2002. januárjában szerződés jött létre a célból, hogy 2002. évben a Magyar Nemzet című lapban, meghatározott terjedelemben és időközönként társaságunk hirdetései közzétételre kerüljenek. A Nemzet Lap-és Könyvkiadó Kft. ezen szolgáltatásának ellenértéke 122 millió Ft volt.

Az említett szerződéstől társaságunk 2002. augusztus hónapban elállt és kérte a Nemzet Lap-és Könyvkiadó Kft.-től a fenti összeg szolgáltatással nem fedezett részének, 70 millió Ft-nak a visszafizetését. A Nemzet Lap-és Könyvkiadó Kft. a visszafizetést nem teljesítette, e miatt a Közlönykiadó peres úton érvényesítette követelését. Az ítélet nem jogerős.

Kondorosi Ferenc ismét

Az index internetes portál cikkére reagálva, Kondorosi Ferenc az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium államtitkára 2005. novemberétől tagja a Magyar Hivatalos Közlönykiadó Szerkesztőbizottságának, ugyanakkor tevékenységét díjazás nélkül végzi.

Nem titkolózik a Közlönykiadó

A Magyar Hivatalos Közlönykiadó vezetése továbbra is visszautasítja a Magyar Nemzet c. napilapban, illetve az Origo és az Index internetes portálokon megjelent cikkekben, valamint a Társaság a Szabadságjogokért által kiadott közleményekben megjelenő azon állítást, mely szerint a szerkesztőbizottság tagjainak juttatásaival kapcsolatban „titkolózni” kíván.

Valójában az történt, hogy a Közlönykiadó illetve a Társaság a Szabadságjogokért szervezet eltérően értelmezte az adatvédelmi törvény vonatkozó rendelkezéseit, különös figyelemmel arra, hogy az Egyesület olyan adatok közlését kérte, amelyek megismerését ilyen széles körben a törvény – 2005. június 1-vel hatályba lépett módosítása előtt – nem tette lehetővé. A Közlönykiadó ilyen értelmű tájékoztatást küldött a Társaság részére, amelyet az a bíróság előtt megtámadott.

Természetesen az információs szabadságról szóló törvény hatályba lépését követő év /2005/ adatainak kiadását nem utasította vissza a Kiadó – megfelelően alkalmazva a jogszabályt –, ámbár a szerkesztőbizottság tagjainak tekintetében itt elsősorban szerzői jogi tevékenységről van szó.

Jellemzően a bíróságok is eltérően ítélték meg az adatvédelmi törvény vonatkozó rendelkezéseinek alkalmazhatóságát, hiszen első fokon a Közlönykiadó nyert, míg másodfokon a szervezet.

A Közlönykiadó a Fővárosi Ítélőtábla ítélete ellen felülvizsgálat végett a Legfelső Bírósághoz fordult, ezért – bárminemű cselekményét megelőzően, mivel a Közlönykiadónak több más mellett az adótitok tényére is figyelemmel kell lenni – a legfőbb bírói fórum állásfoglalására vár az ügyben. A felülvizsgálati kérelem mellett a Magyar Hivatalos Közlönykiadó alkotmányjogi panaszt nyújtott be az Alkotmánybírósághoz. Az Alkotmánybíróság a panaszt nyilvántartásba vette, így alaposan feltételezhető,  hogy az ügyet alkotmánybírósági határozattal a közeljövőben lezárja.

A Közlönykiadó továbbra is fenntartja véleményét, hogy a két bírói fórum eltérő döntése miatt vár a legfőbb bírói testület állásfoglalására ebben az ügyben. A várakozásnak véleményünk szerint nyomós indoka van, mivel el szeretnénk kerülni az adatok kiadásával járó – a jelenlegi helyzetben fennálló – aránytalan jogsérelmeket, amelyek abban a helyzetben következnek be, ha a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú ítélethez hasonló döntést hoz, s mivel ez a döntés még nem született meg, nem zárhatjuk ki ennek az esélyét, még ha a Társaság más állásponton helyezkedik is el. A jogszabályok kiadásával foglalkozó Kiadónak természetesen az a célja, hogy a jogszabályok megfelelő megjelentetésével elősegítse a jogalkalmazást – reagálva Dénes Balázs a TASZ elnökének kijelentésére –, ugyanakkor ebben a függő helyzetben az adatok kiadásával okozható aránytalan jogsérelem nem lenne más módon orvosolható – egy olyan tartalmú bírósági döntés esetén –, mint csakis komoly kártérítési perekkel. Mindezek mellett reméljük, hogy ez az ügy hamarosan megnyugtatóan lezárul.

A Magyar Hivatalos Közlönykiadó nem felelős a jogszabályokat tartalmazó kereskedelmi kiadványokban előforduló hibákért

Mint közismert, a Magyarország.hu internetes portálon 2005. december 1-jétől érhető el a Hatályos Jogszabályok Elektronikus Gyűjteménye (HJEGY). A HJEGY-ben fellelhető a környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint a vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet, melynek 1. számú melléklete tartalmazza az eljárások megnevezését, valamint az igazgatási szolgáltatási díjakat.

E rendelet 1. számú mellékletének a HJEGY által közölt - 2006. május 18-i - szövegében azonban egyes igazgatási szolgáltatási díjak esetében olyan súlyos elírások, illetve szerkesztési hibák olvashatók, amelyek alkalmasak lehetnek a jogalkalmazók megtévesztésére és így akár az állam által garantált jogbiztonság is sérülhet. (Természetesen nem csupán ezen eset miatt, viszont tény, hogy már több alkalommal történt hasonló probléma.)

Az említett elírások, illetve szerkesztési hibák miatt a melléklet:

-I. 7. pontjában (a helyes 300000 Ft szolgáltatási díj helyett) 30000 Ft,
-I. 8.2.3. pontjában (a helyes 10000001 forinttól tétel helyett) 110000001 forinttól,
-II.7.1. pontjában (a helyes 900000 Ft szolgáltatási díj helyett) 2250000 Ft

szerepel.

A Magyar Hivatalos Közlönykiadó adatbázisában, valamint jogszabály-gyűjteményében természetesen a helyes adatok szerepelnek, így az ismert mondás szerint a hiba „más készülékében keresendő”, nevezetesen a kereskedelmi kiadónál, amelynek online adatbázisa a fenti hibás adatokat tartalmazza.

Az említett hibákkal kapcsolatban a Közlönykiadó felé érkeztek jelzések a jogalkalmazóktól, ami talán azért történt, mert valószínűleg kevésbé közismert, hogy a HJEGY-t nem a Hivatalos Közlönykiadó, hanem egy kereskedelmi kiadó szolgáltatja a Magyarország.hu portál részére. Az állami szerv ezen szolgáltatást 2005. évben közbeszerzési eljárás lefolytatása nélkül, közvetlen szerződéssel bízta az említett kereskedelmi kiadóra. (Megjegyzendő, hogy a több, mint 80000 oldalnyi teljes hatályos magyar joganyagot 2 millió Ft alatti szolgáltatási díjra kötötték meg így közbeszerzési eljárás nélkül került a kereskedelmi kiadóhoz.)

Mindezekre alapján tájékoztatjuk a jogalkalmazókat, hogy a Magyar Hivatalos Közlönykiadó nem felelős a Magyarország.hu internetes portálon lévő Hatályos Jogszabályok Elektronikus Gyűjteményében található hibákért.

Nem kell az államnak a CompLex Kiadó

A Központi Szolgáltatási Főigazgatóság (KSZF) 2006. április 12-én végleges döntést hozott a központosított közbeszerzési rendszerbe tartozó állami szervek elektronikus jogszabály-gyűjteménnyel történő ellátására 2005. nyarán kiírt, s azóta igencsak elhíresült tenderében. A döntés értelmében az állam nem köt szerződést a CompLex Kiadó Jogi és Üzleti Tartalomszolgáltató Kft.-vel, a Wolters Kluwer csoport tagjával (korábbi nevén: KJK Kerszöv Jogi és Üzleti Kiadó).

A KSZF az ajánlatok elbírálásáról szóló összegzésében eredménytelennek nyilvánította a tendert, arra hivatkozva, hogy a Közbeszerzési Döntőbizottság – legutóbbi határozatában – teljes egészében megsemmisítette a Főigazgatóságnak az eljárást értékelő korábbi döntését.

Összegezve tehát megállapítható, hogy a központosított közbeszerzési körbe tartozó állami szervek fenti igényét – az említett tendert elbíráló közbeszerzési szervek döntése alapján, az igazi verseny hiányára figyelemmel – nem a CompLex Kiadóval útján, hanem várhatóan még ez évben kiírásra kerülő új tender győzteseivel kötött keretmegállapodás alapján kívánja teljesíteni a KSZF.

Ez a helyzet több szempontból is figyelemreméltó. Mint ismeretes a CompLex Kiadó 2005. őszén több hónapos lejárató sajtókampányt folytatott a Magyar Hivatalos Közlönykiadó ellen, nyilvánvalóan azért, mert társaságunk is pályázott az említett tenderen. Ebben a sajtókampányban megjelent cikkek sokasága szerint a CompLex Kiadó „biztosra” vette, hogy a fenti igény ellátására – egyébként a piacon legdrágább – terméke „kiválósága” miatt csak vele köthet szerződést az állam. A KSZF eredményhirdetése fényében: no comment!

A másik – sokkal lényegesebb – szempont, hogy az új tender eredménye alapján remélhetőleg végre sikerül igazi versenyhelyzetben, tényleges választási lehetőséget biztosítani az állami szervek elektronikus jogszabály-gyűjteménnyel történő ellátására.

A Közlönykiadón nem fog múlni…

Egy protokollszakértővel szembeni behajthatatlan követelés

A Magyar Hivatalos Közlönykiadó és az Ottlik Károly szakértő által képviselt Protokoll 96 Kft., mint megrendelő között 1995. évben vállalkozási szerződés jött létre a megrendelő Protokoll c. könyvének nyomdai előállítására. A Közlönykiadó Lajosmizsei Nyomdája a munkát elvégezte, a Protokoll 96 Kft. azonban a 24 millió Ft összegű ellenértéket – elszámolási és minőségi kifogásokra hivatkozva – egyáltalán nem fizette meg. A felek közötti vita megegyezés hiányában a bíróság elé került.

A Fővárosi Bíróság – 1999. november 23-án hozott – jogerős ítéletében szakértői vélemény alapján a Közlönykiadó követelését 70 %-ban (17 millió Ft) megalapozottnak ítélte, azonban cégünk jogos igényét érvényesíteni már nem tudta, tekintettel arra, hogy a megrendelő a cégbíróságon bejelentett címen nem volt elérhető.

A kialakult helyzetben – mivel a megrendelő székhelye, illetve bankszámlaszáma ismeretlen volt – a Közlönykiadó 2002. tavaszán fenti követelése behajthatatlanná minősítésére és leírására kényszerült.

Ha a követelés már nem is, de a kérdés fennmaradt: nem kellene-e a protokollszakértőt tovább képezni például viselkedéskultúrából? Esetleg olyan általános dolgokról, mint például, ha dolgoztat valakivel és azt nem ajándékba kapja, akkor a munka ellenértékét meg kell fizetni? (Feltéve persze, ha a szakértőt egyáltalán meg lehet találni valahol.)

A Határőr című lap nyomdai előállítására kiírt tender eredménye

A Határőrség Országos Parancsnoksága 2005. decemberében ajánlati felhívást jelentetett meg a Közbeszerzési Értesítőben a Határőr című havilap nyomdai előállítására és terjesztő központokba szállítására.

A tenderen induló 8 pályázó közül a bíráló bizottság a Magyar Hivatalos Közlönykiadó pályázatát találta összességében a legalkalmasabbnak, s erre figyelemmel – 2006. február végén – cégünket hirdette ki nyertesként.

A nyertes pályázat alapján 2007. december 31-ig a Közlönykiadó végzi a Határőr című lap nyomdai előállítását és terjesztő központokba szállítását.

Az elektronikus jogszabály-nyilvántartó rendszer beszerzésére kiírt KSZF tender eredménye

A Központi Szolgáltatási Főigazgatóság (KSZF) 2006. február 1-jén meghozott döntésével - a Közbeszerzési Döntőbizottság 2006. január 11-ki határozatában foglaltakra hivatkozva - eredménytelennek nyilvánította az elektronikus jogszabály-nyilvántartó rendszer beszerzésére általa kiírt tendert, erre figyelemmel nem köt a KJK Kerszöv Kft. – utóbb CompLex Kiadó Jogi és Üzleti Tartalomszolgáltató Kft. a Wolters Kluwer csoport tagja – ajánlattevővel szerződést, bár a CompLex Kiadó Kft. közleményeiben továbbra is ezt állítja. A Döntőbizottság egyébként a Közlönykiadó pályázatát azért nem találta érvényesnek, mert jogszabálytárunk - a Miniszterelnöki Hivatal és az Igazságügyi Minisztérium által jóváhagyott Hivatalos Jogszabályok Hatályos Gyűjteménye - az 1945-től napjainkig hatályos jogszabályokat tartalmazta. Nem vitásan nem tartalmazta a CompLex Kiadó Kft jogorvoslati kérelme szerinti 17 darab 1945 előtti jogszabályt, melyek között olyan "rendkívüli fontosságúak" találhatók, mint például a Spitzbergák tárgyában Párizsban 1920. évi február hó 9. napján kelt szerződés becikkelyezéséről szóló 1927. évi XXIX. törvény. Vagy például a Fertővidéki Helyi Érdekű Vasút Rt engedményokmányáról szóló 1896. évi XXIX. törvény. A "hiányosságokat" azóta pótoltuk.

A Csepel Újság nyomdai előállítására kiírt tender eredménye

 A Közbeszerzési Döntőbizottság 2006. január 30-ki keltezésű határozatában elutasította a Grafika Press Nyomdaipari Kft.-nek a Csepp TV Kft. ajánlatkérő által  a Csepel újság nyomdai előállítására kiírt pályázatát lezáró döntését kifogásoló jogorvoslati kérelmét.

 Mint ismeretes a Csepp TV Kft. a fenti tender győzteseként a Magyar Hivatalos Közlönykiadót hirdette ki és szerződést kötött cégünkkel az említett újság előállítására. Ezt a döntést támadta meg a Döntőbizottság előtt a pályázaton vesztes Grafika Press Nyomdaipari Kft.

 A Közbeszerzési Döntőbizottság határozata alapján az újság előállításának joga változatlanul cégünket illeti.

Közlemény

Tájékoztatjuk Önöket, hogy más Internetes oldalakon közzétett jogszabályok közül csak azok szövegére tudjuk garantálni a tartalmi hitelességet, melyek esetében az oldalak üzemeltetője és a Magyar Hivatalos Közlönykiadó között létrejött szerződés alapján történik a hivatalos szövegek átadása, átvétele és azok közzététele!

Az egyéb módon megjelentetett jogszabályokban esetlegesen előforduló tartalmi eltérésekért kiadónk semmiféle felelősséggel nem tartozik, még akkor sem ha a közzétevő megjelenési helyként és a szöveg forrásaként kiadónk kiadványait jelöli meg!

vissza >>